5.-rész. - Maradsz?

 Halihó, ezt sikerült most fáradtan, és széttanult aggyal alkotnom. Remélem tetszik nektek. eléggé elszoktam az írástól, de próbálok visszazökkenni :) Annak nagyon örülnék, ha hagynátok megjegyzéseket, hogy tetszik e, és hogy érdekel e a folytatás. A blog külsejének a változtatása is tervben van. Ötletetek van? :) Na jó, nem szaporítom tovább a szót, jó olvasást :) puszi :*



Harry nem jött vissza a szobába, pedig vártam rá. Egy órával később gondoltam megnézem, hogy mit csinál, vagy hogy mégis hol is lehet. Feltápászkodtam az ágyából, megtöröltem a szemem, és nekivágtam a megkereséséhez. Mikor kiléptem az ajtón, egyből a kanapéra tévedt a szemem, ahol Harry aludt. Visszamásztam a szobájába, és előhalásztam a paplanját, amivel betakartam. Olyan édesen alszik. Göndör fürtjei a fehér bőr ülőgarnitúrára omolva, arca sima, és ártatlan. Adtam egy puszit az arcára, majd visszasétáltam a szobájába, hisz az enyémig már túl lusta voltam átgyalogolni. Befeküdtem a helyére, az illatát végig éreztem a párnáján. Ahj, annyira jó. Amint lehunytam a szemem, Harryt láttam magam előtt, és nem rózsával a kezében, hanem egy fegyverrel, ami rám irányult. Pontosan az a fegyver volt, amit már láttam a kezében, az elrablásom idején. Felriadtam, teljesen levert a víz,és ziláltam. Körülnéztem, Harry már a szobában volt, karja a hasamon, és úgy ölel át. Az órára néztem, ami hajnali 3-at mutatott. A mellettem fekvő srác felkelt, és csak pislogott rám. Elmondtam neki, hogy csak rosszat álmodtam aludjon tovább, én is mindjárt alszom, de nem tette. Végig engem pásztázott, és nem szakította meg a szemezést. Mosolyogni kezdett.
- Mi van? - kérdeztem fáradtan.
- Semmi - bámult tovább. Nyomott egy jó éjt csókot a homlokomra, és aludni kezdtünk. Most nem jött vissza az a borzasztó álom. Igazából már nem is emlékszem, hogy mit is álmodtam.
Harry reggeli csókja ébresztett fel. Nem tudom hány óra van, de ő már tetőtől talpig fel volt öltözve. Megdörzsöltem a szemem, és Harry egy tálcán behozott reggeli felé biccentett, ami az éjjeliszekrényen volt. Mosolyogva pásztáztam a velem szemben ülő férfit, majd odahajoltam hozzá, és megpusziltam. A fehér tálcán volt egy pohár narancslé, nutellás  tejszínhabos palacsinta, valamint apróra felvágott eper egy kis tányérkában.
- Mész valamerre? - néztem rá fáradtan, és kócosan.
- Nem, dehogy. Ma azt terveztem, hogy veled töltök egy kis időt. -mosolygott rám. Bevallom, ez nagyon jól esett. - El szeretnél még menni? - törte meg a csendet. A kérdése totál nem ide illő volt, valamit meglepő. Nem tudtam mit reagáljak. A palacsinta szinte majdnem megakadt a torkomon, így a narancsléért nyúltam. Harry furán nézett rám, bár én is ezt tettem volna a helyében, hisz úgy néztem ki, mintegy köhögő rozmár, ami valljuk be, elég vicces.
Mindig is úgy képzeltem el az életemet, hogy rendesen dolgozó férj, én is épp új állás után akartam nézni, csak a szerződésemet még két hónapig nem bonthattam fel. Aztán mikor gyűjtöttünk elég pénzt, akkor gyerek. Istenem már kiskorom óta arról álmodok, hogy lesz egy gyerekem. Jó feleség,és szülő szeretnék lenni. Mindent meg akarok adni a családomnak, ami tőlem telik. Vajon Harry mellett milyen életem lenne? Elég bizarr. Bár az még inkább, hogy megszerettem. Teljesen kifordult önmagából, azóta, hogy találkoztunk. Vagy inkább akkor volt? Én nem tudom, de az a férfi, akit most mutat magából, tetszik. Vonzódom hozzá, de nagyon, és ez megijeszt néha.
Ábrándozásom Harry keze zavarta meg, mert szegény azt hitte,hogy nem kapok levegőt, megfulladtam, vagy valami.
- Uhm - csuklott el a hangom - Harry nem tudom. Az az igazság, hogy mennék is, viszont maradni is akarok - a velem szemben ülő férfi szeme felcsillant. - Nem tudom Harry, nem tudom. Félek is tőled meg nem is. Nem tudom eldönteni, hogy az vagy-e akibe én beleszerettem. Ahogy azt sem tudom eldönteni, hogy te mit is akarsz tőlem.-néztem a fehér takarómat. Harry kezeit az enyémre tette.
- Megígérem, ha maradsz, megváltozom, és én leszek a legjobb pasi a földön, de kérlek maradj. Miattad tudom csak megcsinálni, nélküled nem menne, gyenge vagyok. Te adsz nekem elég erőt, hogy Skottal is szembeszálljak, és teljesen megváltozzak. És hidd el, mindennél a legfontosabb vagy a számomra. Szerinted miért bántam így veled? Soha senki nem aludt még az ágyamban, és senki nem volt itt ilyen sokáig ebben a házban rajtad kívül. Valami megfogott benned Nina, és ezt nem tudom szavakban kifejezni, de remélem éreztetni tudom majd veled, mert ha te elmész, az én életemnek vége. Üres leszek. És ezt elég volt egyszer átélnem, mikor a családom elvesztettem. - Harry szemeiből könnyek csordultak ki, így teljesen összezavarodtam. Nem tudom mit csináljak. Felálltam, és bevonultam a ,,szobámba".
Bőröndöm és cuccom nem volt, hogy szedhessen a sátorfámat, és elmehessek innen, így beigazítottam az ágyat, és mindent visszatettem a helyére, mintha itt sem lettem volna. Mikor már az utolsó simításokkal végeztem, Harry nyitott ajtót. Szótlanul állt az ajtóba, és csak meredt rám. Nem tudott beszélni, vagy csak nem akart semmit se mondani. Nem sokkal később kinyitotta ajkait.
- Mész? - tette fel a kérdést, mintha tudta volna, hogy én, hogy is döntöttem. Pedig nem tudta. Nem szólam semmit, csak meredtem rá. Tekintete szinte perzselte a testemet, így akaratlanul is, de az ajkamba haraptam. Harry hirtelen megindult. Megrémített, ezért hátrálni kezdtem, de ő gyorsabb volt. Elkapta a jobb csuklóm, másik kezével a bal derekam fogta meg. Közel húzott magához, a levegő egyre forróbb, és forróbb lett, mint egy szaunában. - Nem hagyom hogy itt hagyj, a picsába! - kezeivel  az arcom után nyúlt, és sokkal szenvedélyesebben mint eddig valaha, megcsókolt. Nyelve bejutásért esedezett, de nem hagytam magam. Megharapta az alsó ajkam, ami nyögést váltott ki belőlem, így kénytelen voltam hagyni magam. Ő nyert. Keze kalandozni kezdett a testemen, de az enyém se tett másképp. Kidolgozott teste percről percre egyre jobban lázba hozott. Kezeit a derekamra helyezte, majd a felsőm elkezdte felfelé csúsztatni a testemen. Csókunkat félbehagyta, hisz a kezeit lelöktem magamról. Méllyé, és zihálóvá vált a légzése.
- Ne. Én még nem akarom. - vesztem el mélyen a szemében. Megértően bólintott.
- Akkor maradsz? - szegezte újra nekem  a kérdést.
- Ez válasz a kérdésedre? - és megcsókoltam olyan szenvedélyesen, ahogy az imént ő csókolt engem.
- Nem vagyok benne biztos, hogy jól hallom - kuncogott fel, és ő is rásegített a csókunkra. Megharapott ismét, de most durvábban, az alsó ajkamból vér csordult ki, és ő letörölte, egy puszit nyomott rá, majd a homlokomra. Folyamatos kopogás zavart meg minket.
- A picsába, elfelejtettem. Bújj el most azonnal a szekrénybe, és addig nem jöhetsz ki, amíg én be nem megyek a szobába, és ki nem szedlek onnan. Megértetted? - fogta az arcom újra a kezei közé, de most nem azért, hogy megcsókoljon. Bólintottam, és bementem a szobájában lévő szekrénybe. Befészkeltem magam az öltönyei, és a nyakkendői mellé, majd behúztam a szekrény ajtaját. Féltem.
A kopogás megszűnt. Kis idő múlva ordibálásra lettem figyelmes.

4.-rész.- De nem tettem meg

Halihó, két év után itt egy újabb rész..ezer bocsi xd jó olvasást :D a következő rész elején kifejtem, hogy miért nem voltam.xd

Este Harry megkért, hogy aludjak vele, a hálószobájában. Ami két okból furcsa. Egy, mert megkért. Kettő, mert pont az ő szobájába kérte, ami elméletileg tabu. Reggel a madarak csiripelésére keltem. A jobb oldalamra fordítva a fejem Harryt találtam meg a tekintetemmel. Olyan ártatlan. A szoba ízléses volt, és szép. Nem értettem miért nem lehetett ide bejöni sose. Egy hatalmas citromsárga szoba, óriási ablakkal, és ágyal. Az ágy felett egy kép volt, amin talán Harry és a családja volt még régebben. Az ágy jobb oldalánál volt az ablak, a bal oldalán pedig az ajtó, mellette pedig egy komód. A tévé, és a könyves szerkények az ágyal szemben helyezkedtek el. A padló pedig mogyoróbarna volt. Gyönyörű.

Magamra kaptam egy köntöst, és kimentem a nappaliba. A fehér kanapé mellett álltam, és pásztáztam az azelőtti este összetört váza darabjait. Mikor lehajoltam, hogy összeszedjem, egy pillantást vetettem az ajtóra. Hívogató volt. Elszerettem volna menni innen. Üvegszilánkkal a kezemben felálltam, és még mielőtt bármit is csinálhattam volna, Harry mély, rekedtes hangjára eszméltem fel.
- Hát te?
- Én.. én csak összeszedtem a szilánkokat. - feleltem félve, hogy nem hiszi el, pedig lényegében igaz volt.
- Hagyd - lépett a hátam mögé. Kezeit a kezemre rakta, ezzel elérve, hogy odaadjam neki a nagyobb darabokat, amiket már felszedtem. Hozzám simult, és a nyakamra tette a száját de én elléptem tőle. Furán nézett rám, nyilván magyarázatot szeretett volna.
- Megyek zuhanyozni - majd otthagytam.

Körülbelül egy fél óra után végezhettem. Bementem a "szobámba" és magamra kaptam egy fekete testnadrágot, és egy kicsit kivágottabb felsőt.Hajamat pedig felkötöttem. Harry a nappaliban ült, és nézte a tévét. Az üvegszilánkok sehol. Feltakarította. Gondolkozás nélkül odaálltam a mosogatóhoz, és mosogatni kezdtem.Folyamatosan azon járt az eszem, hogy egy ilyen dolog után, miért ilyen rendes?! Gondolatmenetemet Harry szakította meg. Éreztem, hogy hozzám simul, majd elzárja a vizet. Nem értettem, hogy miért. Fura, hogy itt vagyok hetek óta, de még egyszer se erőszakoskodott azzal, hogy feküdjünk le.
- Mondd- dörmögte a fülembe.- tisztában vagy azzal, hogy mennyire szexi vagy? - amint meghallottam, elvörösödtem. Aranyos volt tőle. De lehet, hogy van ezzel hátsószándéka is.
- Harry, ne - löktem el magamtól, és elindultam a szobámba, de ő megállított.- Igen? - kérdeztem, és a hangleejtésem, valamint az arcom elárult mindent. Menekültem tőle.
- Csak tudatni akartam veled, hogy mennyire csodálatos vagy.
- Azzal, hogy a testemet dicséred? - karba tett kézzel néztem rá. Nem mondott semmit, a parkettát fürkészte tovább, én pedig otthagytam.
Pár perccel később Harry kopogtatott, én pedig nem engedtem be. Nem mintha ez feltartóztatta volna, hogy én..ÉN azt mondom neki, hogy ne gyere be. Á dehogy is. Leült az ágyra mellém. Néma csend volt, amit megtörtem. -Mit szeretnél? - néztem rá.
- Téged - csókolt volna meg, de nem hagytam.
- Mi bajod? Tegnap még te csókoltál meg engem. - döbbent meg.
- Hiba volt.
- Miért? - sápadt le teljesen.
- Mert nem akarok beléd szeretni - és egy könnycsepp gördült le az arcomon, amit letörölt a puha kezével. Szép szemei végig az arcomat nézték, és próbált szemkontaktusba kerülni velem, de nem igazán voltam most partner benne. A bal kezét a derekamra, a jobb kezét a nyakamhoz helyezte, és szenvedélyesen megcsókolt. Azt hittem ott menten elájulok. Nyelve bejutásért esedezett, de nem hagytam neki. Elhúzódott.
- És ha azt mondom, hogy én már beleestem ebbe a hibába? - mosolygott rám, én pedig mozdulatlanul ültem, és nem is tudtam mit szólni. Mikor elég bátor lettem, így szóltam:
- Nem lenne szabad ezt tennünk. Harry, elraboltál! meg akartál ölni,  megakartál dugni, eldobni, és annyi - törtem ki zokogásba. - Szerinted ez nekem hogy esik? Jó érzés? Haa? Hmm? - csendben volt.
- De nem tettem meg. - felállt, és kisétált a szobából, én pedig magamra maradtam.

Teltek az órák, és úgy gondoltam, hogy megnézem Harryt. A veszekedésünk után nem nézett be hozzám. Pont mikor megláttam, eszembe jutott, hogy sírtam. A hajam kócos, a szemem be van dagadva, az orrom meg be van dugulva. A magas alak, csak bámult rám, de nem szólt semmit, így nekem kellett megtörni a csendet.
- Bocsánatot szeretnék kérni, amiért így letámadtalak. Nem volt fair tőlem. Sajnálom - néztem a földet, és szinte imádkoztam, hogy szavai megtörjék a csendet. De nem tette. Ránéztem, és újra sírni kezdtem. Vissza akartam menni az életembe. De nem tehettem, és már nem is akartam. Kezdtem belé szeretni. Az illata olyan volt számomra, mint másoknak a drog. Nem bírtam lemondani róla. Annyira kezelhetetlen volt a helyzet, hogy sarkon fordultam, és elindultam a szobám felé. Harry utánam jött, visszahúzott, és megcsókolt.
- Utálom ha sírsz - mondta, és most én csókoltam meg. Felkapott az ölébe,és bevitt a hálójába. A szívem egyre hevesebben vert. Lefektetett az ágyra, szépen, gyengéden, majd felém hajolt, és újra a csókjaival árasztott el. Nem akartam, hogy vége legyen. A hátát kezdtem markolászni, ami hatására felnyögött. A lábaimmal körül öleltem a derekát, így egyre jobban éreztem a dudorodó erekcióját. Egy pillanatra abbahagyta a csókunkat, csak hogy a szemembe nézhessen, és rám mosolyoghasson. Istenem olyan szexi. A keze kalandozni kezdett a testemen, és az enyém is így tett az övén. Egyszer csak megcsörrent a telefonja. - A francba - sziszegett -ezt muszáj felvennem. Adott egy utolsó puszit, és otthagyott teljesen kiéhezve.

3.-rész.- Hatalmas fordulat..

 Hatalmas késéssel, de meghoztam a részt. Sajnálom, nehéz a gimi, beilleszkedés stb. Most volt annyi időm, hogy sikerült megálmodni a történet folytatását. Remélem nem haragudtok! Kárpótlásul ha gondoljátok bele teszem a TI ötleteiteket is. Nekem ehhez a fejezethez annyi hozzáfűzésem van, hogy szerintetek mi fog történni? Kíváncsian várom, hogy mennyire zavarlak titeket össze, vagy esetleg mennyire írok egyértelműen. Nem szaporítom tovább a szót, jó olvasást. puszi :) (téli szünetnek köszönhetően lesznek részek)

A napok teltek, és múltak. Itt vagyok lassan egy hónapja. Kezdtem magamat egy rongybabának érezni, akit mindig rángatnak össze vissza, ha szükség van rá. Harry ahhoz képest, hogy fogságban tart, mégse olyan. Kedveskedik, és ágyba hozza a reggelit, reggelenként puszit is kapok. Harry bejelentette, hogy van hozzám egy meglepetése. Kissé furcsállom, de oké, miért is ne?! Ha már itt vagyok, és úgy sem szabadulok. Megmondtam Harrynek, hogy legyen velem kedvesebb, mert utálom az agresszív férfiakat. Megrémítenek, ahogyan ő is. És tudom, hogy ő nem az, akinek kiadja magát. Megértő egy srác, nem értem, hogy miért rabol éppen ő bankot.

Este 5 körül járhat az idő, én pedig mivel van arra engedélyem, hogy zuhanyozzak, így azt tettem. Igaz, itt egy fürdő, aminek az ablakán is rács van. Hmm, kecsegtető. Kimerült voltam, és fáradt. Szinte már azt is kikapcsolódásnak éreztem, ahogyan a hab a vízzel végigfolyik egyszerre a testemen. Fél óra zuhanyzás után, megtöröltem a hajam, majd a testem, és felöltöztem abba a ruhába, amit Harry pakolt ki nekem. Gondoltam, hogy szétnézek a házban, ha már úgy is megbeszéltem Harryvel, hogy legyen kedvesebb. Kedvemért utat adott a házban. Csak az ő hálószobája, és a dolgozószobája tabu. Igaz, furdal a kíváncsiság, de jobb ha nem megyek oda be. Miközben végigcikáztak a gondolatok a fejembe, észrevettem egy hajszárítót. Gondolom a Harryé lehet. Remélem nem fog haragudni, hogy kölcsönveszem. Ha nem kezdem el beszárítani a hajam, úgy fogok kinézni, mint egy oroszlán. Viccet félretéve elkészültem, és izgatottan vártam Harryt. Mi lehet a meglepetése?

Mire ezek a gondolatok le játszódtak a fejemben, azon kaptam magam, hogy az ágyon ülök, és Harry áll a küszöbön. Mosolyogva figyel rám, én pedig nem tudtam mosolyogni. Lefagytam. Harry észre vette, de nem szólt semmit, csak odajött, megfogta a kezem, és felhúzott magához. Szeme árulkodott, hogy akar valamit mondani, de fél elmondani. Mosolyogva húzott ki a nappaliba, én pedig félénken mentem utána, mert hiába a kedvessége, ha előtte képes volt elrabolni, és olyanra kényszeríteni, amit nem akartam! Harry mögém jött, és kezét a szememre emelte, hogy a kilátást ami elém tárult, már ne lássam. Lassan vezetett ki, és olyan egy-két perc múlva újra láttam a konyhát, egy másik szemszögből. Harry vacsorát terített, és gyújtott egy gyertyát is. Meglepődve néztem rá, majd az asztalra.

- Ezt most miért, Harry ? - fürkésztem a magas göndört.
- Előbb együnk, utána megkapod a választ - simított vállon, és kihúzta a székemet úriember módjára.

Kedves volt Harrytől, hogy kínait hozott, mert imádom. De a hangulat kicsit se volt kellemes. Egy örökké valóságnak tűnt ez a vacsora. Én megértem, hogy kedveskedni akar, de ez nem elég. Ennél sokkal több van benne, de érzem, hogy nem mondja el. 

A tányérokat amire kiszedtük az ételt, elpakolta a mosogatóba, engem pedig beinvitált a nappaliba, hogy üljek le mellé. Lábaimat magam elé helyeztem, így törökülésbe ültem már a fehér bőrkanapén vele szemben. Harry megfeszült, én pedig, hogy oldjam a feszültséget, rámosolyogtam. Nem igazán segített, de belekezdett.

- Nina, én rettentően sajnálom, hogy egy állat vagyok veled. Nem tudod, hogy mi van ennek az egésznek a hátterében - megfagyottan, és bánatosan nézett rám. Én pedig nem tudtam mit csinálni.
- Magyarázd akkor el - néztem mélyen a szemébe, ő pedig az ajtóra pillantott.
- Bajba sodorlak, ha elmondom - nyúlt a kezemhez, és végigsimított rajta.
- Elraboltál. Szeretném tudni, hogy miért. Úgy sem fogok innen kijutni, mondd el. Bízz bennem - kezdtem el könnyezni.
- Rendben. Az a tag, aki ma bejött ide hozzád, Skott. Ő van mindennek a háta mögött. Gyerekkoromban megölte a családomat a szemem láttára, engem pedig elrabolt, és arra kényszerít, hogy az ő keze alá dolgozzak, mert ha nem, megöl. Kénytelen vagyok ezt tenni. Mivel ez az egész 12 éves korom óta tart, így rám ragadtak ezek a tróger viselkedések. Ok nélkül bántok meg olyan embereket, akiket kurvára nem akarok - állt fel a kanapéból, felkapott egy vázát, majd földhöz vágta azt. Kezével a hajába túrt, és sírni kezdett. Nem volt szerencsém még egyszer sem férfit sírni látni. Megtört, pedig erősnek tűnt. Legalábbis ezt mutatta a körülötte lévő világnak. Lehajolt, hogy összeszedje az üveget, megcsúszott, és felkarral beleesett az üvegbe. Gyorsan felpattantam, és felállítottam. Leültettem a kanapéra, én pedig kiszaladtam a konyhába egy vizes rongyért. Harry feszülten ült, és meredt maga elé. Rendesen megrémített. A ronggyal megtisztítottam vérben pompázó karját. Hihetetlen. Egy ilyen dolog után is azt láttam benne, hogy milyen aranyosan pásztáz engem. Egy dolgot nem értettem csak. Miért kellek én neki? ..

Gondolkozásom közepette abbahagytam Harry karjának a törlését, ami neki is feltűnt. Megemelt, és az ölébe ültetett. Homloka verejtékezett, mint aki lázas. A vizes ruhának köszönhetően le hűlt a kezem, ezért megérintettem a homlokát.  Nem volt meleg. Harry lehunyta a szemét, én pedig nem tudom miért, de késztetést éreztem arra, hogy megcsókoljam. Elhúzódtam tőle, mire ő kaján vigyorral elmosolyodott. 
- Össze kéne szednem az üveget, még mielőtt máshol is megvágod magad - szögeztem le, és le akartam mászni róla, de nem hagyta.
- Hagyd - mondta, és újra, szenvedélyesebben megcsókolt.

(bocsi, hogy rövid lett, kövi hosszabb lesz)

2.-rész.- Megkötözve

Szióka, itt az új rész :) akinek tetszik, komizzon..:D Mégvalamit Ez lett volna az eredeti, de én nem szórakáztam, inkább átírtam :

"- Rendben, elmegyek, és veszek  neked valamit - motyogta - De a szád attól még szabad - kuncogott fel gúnyosan, én pedig nem hagyhattam szó nélkül.
- Veszett vagyok, harapok -mondtam rezzenéstelen arccal." XDD ezt meg kellet osztanom veletek XDD na, de jó olvasást :)

 *****

Mivel nem tudtam mást csinálni, így szétnéztem a szobában. Ahhoz képest, hogy én itt raboskodom, elég jó helyen vagyok. Sötét kávébarna fal, rajta egy rácsos ablakkal. Kinéztem az ablakon, és nem láttam semmit. Mintha egy puszta kellős közepén lennék. Visszatérve a szobára. Az ablak mellet fekszik egy szép nagy francia ágy. A másik oldalán, pedig egy virág. Ha a másik oldalra tekintek, ahol az ajtó található, mellette egy könyves szekrény foglal helyet. 

Ha valaki ilyen helyes, miért él ilyen életet? Neki sokkal jobb járhatna. Na, mindegy, én ezt nem értem. Ahogy azt sem, hogy miért kell megkötözve itt ülnöm. Csak telnek a percek, és unatkozom. Nem tudom, hogy hogyan cselekedjek. Legyek rossz, azaz neki szót fogadok, és nem menekülök el, vagy legyek az a jó kislány, aki kézzel lábbal menekül innen. Majd eltervezem. 
Zajokat hallottam kint. Ilyen hamar megjárta volna? Nem hiszem, most ment el, vagy tíz perce. Ahogy elnézem ezt a helyet, a belváros messze lehet. Kinyílt az ajtó, én pedig fogamat összeszorítva vártam a "megmentőm". Aha jó vicc. Harrytől egy sokkal rémisztőbb alak tűnt fel. Kövér, szakállas jómódú ember. Mikor meglátott a szobában, mosolyra húzta a száját. Gúny, és gonoszság mutatkozott a mosolyban.
- Hát te ki vagy? -méregetett.
- Nina Martin - feleltem, és inkább a földet pásztáztam, minthogy őt nézzem.
- Harry újabb trófeája vagy? - kacagott - Nem húzod sokáig aranyom - ment volna ki a szobából, de visszafordult az ajtófélfánál - Szólj Harrynek, hogy itt jártam. Persze ha addig élsz még - kacagott, és otthagyott a szobában. Párbeszédre lettem figyelmes. Szóval itt van Harry is. Nem értettem, hogy mit beszélnek, mert az ajtót becsukták. Elég vastag az az ajtó. Szóval ha kiabálnék se hallaná senki. Remek, egy újabb jó pont. Nem tudom eldönteni, hogy kitől tartok jobban. Ettől a pasastól, vagy Harrytől. Jobb szeretnék túl lenni az egészen, és elmenni innen. Remélem nincs az tervben, hogy megölnek. Nem terveztem ilyen hamar meghalni.
Kis idő múlva ismét kinyílt az ajtó, de már Harry lépett be rajta. Volt nála, egy fehérnemű, és egy "szexi pizsama".
Megrökönyödve figyeltem, ahogy besétál hozzám, és a kezébe lógatja a ruhát. Igazából elfáradtam, erőm nem volt. Nem tudom, hogy mi lesz így. Akkor beugrott valami.
- Harry, igaz a táskámat is elhoztad magaddal? - néztem rá szinte bepánikolva. 
- Nem, miért? - nézett furán, és vállat vont.
- Abban van a tamponom.. Ugyanis. Megvan - mondtam, és próbáltam nem elnevetni magam, de éreztem, hogy belepirultam. Harry totál lefagyott.
- Komolyan mondod, vagy csak szívatsz? - akadt ki. De olyan szinten, hogy ki kellet kacagjam.
- Miért tenném azt? Különben is fáradt vagyok. Nincs kedvem -bátorodtam fel, hátha így elnézőbb lesz. Harry a kezét az arca elé emelte, és megtörölte a homlokát, a szemét, és végül az arcát a szabad kezével. 
- Rendben, elmegyek, és veszek  neked valamit - motyogta - De a szád attól még szabad - kuncogott fel gúnyosan,, én pedig inkább nem mondtam semmit. - Bekapcsolom a tévét, hogy ne unatkozz - mondta, majd mikor végrehajtotta a cselekedetét, otthagyott egyedül. 
Mi változott meg benne? Kissé rendes lett. Történt volna valami? Nem tudom. Már nem, is félek annyira tőle. Mintha ez a rablósdi csak egy álca lenne, ami leplezi a kedvességét. 
Á, dehogy, már megint hülye vagyok. A tv nem igazán kötött le, mert nem tudtam biztosra menni, hogy meghalok-e vagy sem. Mindenesetre fura. Ilyenkor az ember megváltozik, és másképp áll a dolgokhoz. Igaz mennyre megdöbbentő dolog? Fel se fogtam, hogy én itt raboskodom, és hogy mi vár rám. Mint a ballagásom. Tudtam, hogy itt van,és mindennek vége, de nem hittem el. Ezzel sincs ez másképp. 
Miközben ezeken gondolkoztam, éreztem egy meleg folyadékot az arcomon, ami szép lassan folyt rajta végig. Elkapott a sírás..Ismét.

Harry nemsokkal ismét belépett az ajtón, majd kioldott, és a kezembe adta a tampont. Félve néztem rá, amíg ő kikísért a mosdóig. Komolyan azt hittem, hogy be is jön velem, de nem tette. Szétnéztem a fürdőbe, de sehogy sem tudtam volna kiszökni. Így maradnom kellet. Végzésem után kimentem a fürdőszobából, és tekintetem a velem szemben álló Harryre tévedt. Istenem, miért ilyen helyes, és miért kell ennyire törvényellenesnek lennie? Félek, hogy beleszeretek. 

Bevezetett a szobába, és arra kényszerített, hogy vegyem fel azt a melltartót és bugyit, amit kiválasztott nekem. Elsőnek azt akarta, hogy előtte vetkőzzek, de én azt nem akartam, így megkértem rá, hogy hagy vegyem át a fürdőben. Legalább ennyi tartás maradjon bennem, ha a többit elveszi féreg módjára. Belegyezett. Magamra aggattam a göncöt, kiengedtem a hajam, és kiléptem a fürdőből. Harry bevezetett a szobába, bezárta az ajtót, és az ölébe ültetett. Majdnem elhánytam magam, amikor arcomhoz nyúlt, és megcsókolt. Csókja mégis édes volt, és izgató. Fura párosítás, nem mondom. Én nem csókoltam vissza, amiért meg is szólt, így vissza kellet csókolnom. Magával szembe fordított, lábaimmal átöleltem a derekát. Kezei kalandoztak a testemen. Mikor melltartó pántomért nyúlt, megállítottam.
- Ezt majd később, ha lehetne -mondtam, és ő tovább csókolt engem.
Kis idő múltán a nadrágjához nyúlt, és elkezdte levenni azt. Itt komolyan beparáztam, hisz nem akartam azt tenni.
Kivette alsójából, a dudorodó erekcióját, ami nem volt kicsi. Ezek láttán sírni kezdtem. Látta rajtam, de nem érdekelte. Hajamba markolt, majd a farkához emelte a számat, és bekapatta velem. 
Eljátszott ezzel egy darabig, majd a számba élvezett. Ami a legrosszabb, lenyelette velem. Meleg volt, és sós. Na meg gusztustalan. Felhúzott magához, és megcsókolt ismét. Nem tudom, hogy van ehhez gusztusa.. Majd hátradőlt az ágyon, és a mellemet kezdte el markolászni. Ekkor le állítottam. Egyszerűen nem bírtam tovább. Nem mondott semmit, csak kiment a szobából. Az ajtóból állva visszaszólt nekem. 
- Egész ügyes vagy babe - kacsintott, majd újra bezárt a szobába. Ahogy bezárta az ajtót, zokogásban törtem ki. Undorodom magamtól!!!!

1.-rész. - Szörnyű nap.

 Sziasztok:) Gondoltam, hogy írok egy olyat, amit még sehol sem olvastam:) Remélem tetszik, és lesznek olvasói a blognak. Ha van kedvetek, ti is mondhattok egy két ötletet a dolgokhoz. Jó olvasást :)

Olyan hideg volt, hogy majd megfagytam. Február elseje van. Vége az ünnepeknek, így minden kezd a régi lenni. A Családommal ritkán találkozom, hiszen ők egy másik államban élnek. Most az idén, a munkám miatt nem tudtam elutazni hozzájuk. Na, igen, ilyen a bankosok élete. 
Apropó! Most nehogy leírjatok, egy könyvmolynak, aki csak szövetkabátban járkál, és térdig érő szoknyát, vagy nadrágot visel. Én nem az a fajta lány vagyok. Két éve dolgozom a H&B -nél, és eddig még sose volt rablás ebben a bankban. Egészen mostanáig.
Épp ki akartam menni a reggeli kávémért, amikor egy magas, barna göndör hajú srác lépett be a bankba. Izom, és tetoválás díszítette a testét. Smaragzöld szemei csak úgy ragyogtak a besütő napsugártól. Arcvonásai megfeszültek, amikor felém pillantott. Mivel 20 évesen, én még mindig szingli voltam, így azonnal fantáziálni kezdtem. Helyes volt a srác nagyon. De ez egy röpke pillanat volt. A rózsaszín felhő rögtön elszállt, amikor elővette a fegyverét, és rám irányította. Majd 380- fokos fordulatot tett az épületben.
- Mindenki hasaljon le a földre! Most bankrablás folyik. Aki bármilyen módon megpróbálja kihívni a rendőrséget, azt megölöm - dörmögte rekedtes hangján. Kilőtte a kamerákat, és felém fordult. Féltem tőle. A földön fekvő hölgyek többsége zokogásban tört ki.
- Szépségem, töltsd meg ezt a zsákot pénzzel - lökte hozzám, és én inkább cselekedtem.
Kipakoltam a széfből a pénzt, és át akartam neki adni, mikor Bob a munkatársam elővett egy fegyvert, és a magas göndörnek szegezte. 
- Dobja el a fegyvert - szólt rá, de a lábai elárulták, hogy mennyire is fél igazából. A férfi nem türtőztette magát, lelőtte. Zokogásban törtem ki, amikor a munkatársam a földre rogyott, és elvérzett. 
A sötét alak felém sétált, és miközben elhaladt a "túszok" mellett, azok mozdulatlanul feküdtek, és hallgattak. Rendőr szirénára lettem figyelmes, a rablóval együtt. Mosolyra húzta a száját, és így szólt.
- Most velem jössz szépségem - fogott karon, és húzni kezdett ki, a hátsó bejárat felé.  Ami meglepett, hogy ott nem volt egy darab rendőr sem, és hogy ez az ember úgy ismeri a bank be, és kijáratát, mintha itt nőtt volna fel. Nem szóltam semmit, csak bevágott a Range Rover hátsó ülésére, és beszállt mellém. Be se csukta maga után az ajtót, de a kocsi már el is indult.  A pasas elővett valami anyagot, és hátrakötötte a kezem, majd bekötötte a szám. Kezével végigsimított az arcomon, ami hatására a hányinger kerülgetett. Látta a szememen, hogy nemtetszésemet nyilvánítottam, és ezt szóvá is tette.
- Nyugi babe, amit este kapsz tőlem, az ellen nem igen fogsz ellenkezni - mosolyodott el gúnyosan, majd bekötötte a szememet. 
- Harry, most komolyan elhoztál egy lányt, akivel játszadozni akarsz egy éjszakára, majd később megölni? - tette fel a kérdést a rablónak a számomra ismeretlen sofőr.
- Most miért? Szülinapom van. Nem megérdemlem? 
- Te tudod, haver .
- Amúgy sem nyírom ki, ha jól teljesít a kicsike. Lehet megtartom, hogy többször is előtudjam venni, ha baszni akarok. Meg kell, aki takarítja a házat -röhögött fel, én pedig ezek hallatán sírni kezdtem. 
Miért velem történt ez? És miért kellet Bobnak meghalnia? Miért vállalta így fel az arcát, és a hangjáta rablás ideje alatt? .. Számtalan kérdés futkosott bennem, amire remélem választ kapok majd. 
Kis idő elteltével már a kinti zajok megszűntek, de a kocsi mozgásban volt, majd megállt. Harry, elköszönt a sofőrtől, majd kinyitotta azt az ajtót, ahol én voltam. Lábaim remegni kezdtek a félelemtől, és az idegtől. Szerencsére csak a táskáért nyúlt. Éreztem, ahogy a lábam előtt  elhúzta a zsákot. Sikítani akartam, de nem hallotta volna senki. Kihaltnak tűnt a környék. Csak a két pasas hangja hallatszott, ahogyan elosszák a pénzt egymás között. Majd elindult az autó ismét. Nem tudom mi célja van velem, és hogy szándékában áll-e engem elengedni valaha, de nagyon remélem, hogy nem fog bántani. Kis autókázás után megérkeztünk. Harry levette rólam azt, ami a szememet takarta, majd bevezetett egy szobába, ami nem volt túlzottan felszerelve. De az ajtó viszont annál inkább. Biztos volt rajta, vagy 15 lakat. Leültetett egy székre, amihez hozzá is kötözött. Próbáltam visítani, de nem hatotta meg. Egyszer pofán is vágott érte. Biztos nyoma lesz. Mikor végzett azzal, hogy a székhez kötözött, ismertette velem a "szabályokat".
- Szóval, ha azt mondom, hogy baszunk, akkor te azt teszed. Ha azt mondom, hogy befogod, befogod. Ha azt mondom, hogy takarítasz, akkor te azt csinálod. Amint ellenkezel, és kiderül, hogy hazudtál, megöllek, és elpostázlak a családodhoz darabokban. Megértetted? - lépett közel hozzám, majd kezével az államhoz nyúlt, és úgy kérte, hogy bólintsak. Bólintottam. Harry kezeire folytak a könnyeim, így ő le is vette a kezeit rólam. Majd levette a számról is a kötést. ahogy ezt megtette, leköptem. Nem volt jó ötlet, hisz belerúgott a lábamba.
- Eleven egy kis cseléd vagy te, az most már biztos. Hogy hívnak?
- Nina.. Nina Martin - feleltem, és elbőgtem magam.
- Most én elmegyek a boltba, és veszek neked estére valami szép ruhát. Remélem neked is tetszeni fog, Nina - mondta, majd ott hagyott magamra egy szobában, megkötözve a széken.